A homokvár
A kislány ott hagyta a homokvárat,
S a csöpp lábait megmosta a tenger.
Nem akart már játszani a parton!
Felnőtt nő lett ő, s egy átlagember.
A kagylók között rohant valahova,
És már eljárt felette az idő.
Üres lett a gyönyörű szép sziget.
Hová ment a kisleány, és ki ő?
Soha többet nem láttam a kislányt.
A lábnyomait elfújta a homok.
Vörös volt a messzi naplemente,
S nem maradt a várból más csak romok!
Elnyelte a víz a homokvárat,
S bár egy vadidegen kislány építette,
De mégis nagyon megviselt a dolog.
- Neptunus, mondd meg ezt ki tette?
Ez a gyermek nem volt többé gyermek!
Ott hagyta a sárga homokvárat,
S szigorúan rászóltak a szülők:
Viselkedjél! Te már nagy leány vagy!
Olvadj be a társadalomba és
Legyél mindig szófogadó kislány!
A jó kislányok nem kérdeznek vissza,
Csak szavak nélkül mennek át a vizsgán.
A kisgyerek még egyszer visszanézett.
Sajnálta még ott hagyni a várat!
Láttam, ahogy csillogott a szeme,
S hogy úrrá lett a kislányon a bánat!
A homokozó lapátot eldobta.
Rálépett és ripityára törte.
Nem lesz szüksége már játékokra!
Felnőtt volt, majd kamasz volt, majd törpe!
(Budapest, 2024-07-29)
Búcsúölelés
Két tinédzser barátnő
Karkötőket készített.
Matekórán csinálták,
S mind a kettő szép is lett.
Aztán csereberéltek.
A két kamasz lány könnyezett.
Megölelték egymást és
Szép volt kint a környezet!
Ez a búcsú perce volt!
Egymás vállán zokogtak.
Az egyik kislány költözött,
S ők szívtak, ittak, drogoztak.
A depressziós, emós csaj
Nem tehetett semmit már.
Legjobb barátnők voltak!
- Engem másik város vár!
Együtt lettünk nagy lányok!
Egyszerre jött meg nekünk!
Mi kibeszéltünk sok fiút,
És most sajnos elmegyünk!
Voltak közös titkaink!
Nem fogadtunk sose szót!
S pizsipartit tartottunk!
Együtt aludtunk egy jót!
- Nézd meg ezt a karkötőt!
Én ezt neked csináltam!
A kék a kedvenc színed és
Jól áll rajtad! Hibátlan!
Tizenhárom éves volt,
Mind a kettő serdülő.
- A keresztneved rajta áll!
- Hát ez kicsit feltűnő!
Néhány nappal később már
Üres volt a szomszédház!
Kísértetek jártak ott.
- A helyzet sajnos most még gáz!
De a hosszú idő majd
Minden sebet begyógyít!
Jött egy útelágazás.
Az Isten soha nem lódít!
A fiatal kis kamasz lány
Többet nem szúrta magát.
Nem cigizett, nem ivott,
(Már nem volt rossz a táraság!)
(Budapest, 2024-07-31)
Sérült lelkek
- Cigi, drog, meg alkohol!
Ezek kellenek nekem!
(Körbe ült pár kamasz lány).
- Le kell csuknom a szemem!
(A rossz társaság összegyűlt).
- A Frontint gyorsan lenyelem!
Cigi, drog, meg alkohol!
Ezek kellenek nekem!
Elváltak a szüleim
Néhány nappal ezelőtt.
Körbe ült pár kamasz lány.
- Válasszunk egy vezetőt!
- Leányanya vagyok én!
Csak kapkodom a levegőt!
Elváltak a szüleim
Néhány nappal ezelőtt.
Otthon folyton megvernek!
- Nekem nincs is családom!
Meghaltak a szüleim,
S az élet lett a tanárom!
Beléptem egy szektába!
Ott van csak pár barátom!
- Otthon folyton megvernek!
- Nekem nincs is családom!
Nekem nincsen mellem sem,
Csak egy fekete ruhám!
(Kilenc kislány körben ült).
- Ezt vette az anyukám!
- Én majd öngyilkos leszek,
Mert engem mindenki utál!
Nekem nincsen mellem sem,
Csak egy fekete ruhám!
Sok emós lány összegyűlt.
- A babától majd megválok!
Ott hagyom a kórházban!
- Fiad lesz vagy kislányod?
A sérült generáció
Felolvasott pár verset.
Megenyhült a fájdalmuk,
Aztán mindegyik elment.
(Budapest, 2024-08-02)
Anyaföld
- Dimbes-dombos táj a tested,
Ahol két hegy között ott van a völgy.
S a hegyeken két virágbimbó!
Nézz én rám te gyönyörű hölgy!
A két bimbó épp nyílni készül.
Szép fa vagy, egy gyönyörű Tölgy!
Dimbes-dombos táj a tested,
Ahol két hegy között ott van a völgy.
A két hegy között ott az Alföld!
Oda hajtom le a fejem!
Utána meg leülsz és én
Elalszok a térdeiden!
A körmös ujjad megcirógat,
S nem is tudod még a nevem!
A két hegy között ott az Alföld!
Oda hajtom le a fejem!
Hegyek, folyók, völgyek vannak
Mindenütt a fejem alatt.
S nem élhetsz már nélkülem,
Mert te csupán egy koponya vagy!
A föld alattam domborodik,
S nem győzhet a szív csak az agy!
Hegyek, folyók, völgyek vannak
Mindenütt a fejem alatt.
Beléd ültetem a magot,
És majd kinyílik a virág.
Te vagy a föld, én pedig az
Élet magja! A te bikád!
Tavasz van az édenkertben,
És most rügybe fakad az ág!
Beléd ültetem a magot,
És majd kinyílik a virág!
Te egy termékeny anyaföld vagy!
Hát beporozlak, mint a méhek!
Szállok virágról virágra!
Foganjon meg sok-sok élet!
(Budapest, 2024-08-05)
Tánc
Megfogom a lány kezét,
És megforgatom körbe-körbe.
Pörög-pörög a szoknyája,
És én megvadulok tőle.
A lány haját én megszagolom.
Milyen sima lett a bőre!
Megfogom a lány kezét,
És megforgatom körbe-körbe.
Kiforgatom, beforgatom.
Ketten eljárjuk a táncot!
Én egy Úriember vagyok,
És egy Úrihölgyet látok.
Bátortalan minden mondat:
- Ma éjszaka veled hálok!
Kiforgatom, beforgatom.
Ketten eljárjuk a táncot!
Kecses nő vagy ó te leány!
Minden mozdulatod drága!
S én hoztalak el ide
A felnőtteknek való bálba!
Mostmár csupán az a kérdés:
- Vígjáték lesz ez vagy dráma?
Kecses nő vagy ó te leány!
Minden mozdulatod drága!
A lábad ide-oda lépdel,
S rajtad van a legszebb ruha.
S most is olyan hófehér vagy,
Mint az Isten menyasszonya.
Mutasd meg, hogy szeretsz engem!
Te vagy a haverom felnőtt húga!
A lábad ide-oda lépdel,
S rajtad van a legszebb ruha!
Csodálom a szépségedet!
A bőröd, mint a virágmező!
Én felnézek a csillagokra,
S felismerlek! - Igen ez ő!
Vándor vagyok, és amit most
Benned látok: Nagy vonzerő!
Csodálom a szépségedet!
A bőröd, mint a virágmező!
(Budapest, 2024-08-07)
Bibliai hősök
Te piros pozsgás Dávid király!
Te gyönyörű szép testű Eszter!
Te rútul meggyalázott Dina!
Te Péter alatt ringó tenger!
Te égből tüzet küldő Illés!
Te csodát tevő Elizeus!
Te lilára vert Pál apostol!
Van pokol, hát oda ne juss!
Te vízben fürdő Betsabé
Te körbe forgó szép Szulamit!
Te Jézust eláruló Júdás!
Kinek nem számít már a hit!
Te népét kivezető Mózes!
Te az öcskös Ábelt megölő Káin!
Te Jézus lábánál ülő Mária!
Te gyermekre váró agg Ábrahám!
Te Lázárt feltámasztó Isten!
Te boldog jobb oldali lator!
Te hitetlen Tamás apostol!
Belőled se lesz más csak a por!
Te Zákeus ki fára mászik,
S föntről keresi a Mestert!
Te Dániel, ki oroszlánok
Közé került! Nem kapsz fegyvert!
Te első Ádám, aki miatt
Megbukott az emberiség!
Te Lucifer, te büszke angyal,
Aki szerint ez semmiség!
Te hős szamarát verő Bálám!
Te Ézsau te elsőszülött!
Ne cseréld el lencsére az
Áldásodat! Jákob röhög!
Te Saul nevű zsidó király!
Téged elhagyott az Isten!
De van egy fiad, Jonathan,
És benne efféle bűn nincsen!
Te hatalmas nagy Góliát vagy!
Én Sámson, és te Delila!
Hát altass el a térdeiden,
Még vissza jön az Isten Fia!
(Budapest, 2024-08-09)
Irigykedés
Irigykedek a kisfiúra,
Aki az anyja mellén fekszik.
Bár én feküdhetnék oda!
(Mivel ez a leány tetszik)!
A legjobb az anyatejben
Az bizony a csomagolás!
S én bámulom a nagy ciciket.
A látvány egyszerűen csodás!
Szerencsés a fiú baba,
Hogy egy bombázó az anyja.
Csak szopizza az anyatejet,
És ezt az édesanyja hagyja.
Minden pasi irigykedve
Bámulja a fiú babát.
A melleken egy bébi alszik,
S három tagú lett a család.
Tej fröcsög a mellbimbókból,
S jól lakik a kis jövevény.
Egy fiú baba világra jött!
- Ez a kettő mell az enyém!
A kisfiú még fel se fogja,
Hogy milyen szerencsés egy baba.
A huszonéves lány csak szoptat,
És így gagyog a lurkó: - Mama!
Az egyik mellét előveszi,
Mert az is kell a szoptatáshoz.
S a másik mellén melltartó van.
(A versem talán korhatáros)!
A tejjel jól lakik a gyermek,
És az anyja elringatja.
Bár csak én is baba lennék!
Szép a kis srác édesanyja!
(Budapest, 2024-08-18)
Van egy gonosz kishúgom
Van egy gonosz kishúgom,
Akit nagyon szeretek.
Fekete a lány haja,
S a szívében nincs szeretet!
Folyton csapdákat állít,
Utána meg kinevet.
A székre pukipárnát rak,
Ha a szobámból kimegyek.
Van egy gonosz kishúgom,
S ő hoz nekem egy vitamint.
Ami valójában hashajtó,
És felrobban a dinamit.
A klotyón ülök órákig,
S ő rajtam nevet odakint.
- Én nem is ettem bablevest!
Hogy lehet, hogy jön a fing?
Van egy gonosz kishúgom,
Ki az éj közepén felébreszt:
- Hadd aludjak melletted!
- Jól van ebből elég lesz!
Most meg miben sántikálsz?
(Az arcom összefirkálva,
Sötét színű filctollal).
S kuncog ez a kislányka.
Van egy gonosz kishúgom,
Ki viszkető port szór reám!
Nekem viszket mindenem!
De ez a kislány jó leány!
Dúl a testvérháború.
Panaszkodni nincs okom!
Van egy gonosz kishúgom!
Van egy gonosz kishúgom!
(Budapest, 2024-08-23)
A hableány
Szégyenlős volt a hableány.
A melltartója két kagyló volt.
Nem volt lába, csak uszonya,
S egy hős herceget szájon csókolt.
Egy gonosz boszi ajánlatot
Tett ennek a hableánynak.
- Ha a lelked odaadod,
Adok neked kettő lábat!
A sellő nagyon megörült,
És végre elhagyta a vizet.
A szőke herceg eljött érte.
- Ez a hableány a tied!
A hableányból, rableány lett.
De még kapott három napot!
- Hogyha letelik az időd,
Úgy fogsz élni, mint a rabok!
Elfogyott a lány ideje,
És a boszi eljött érte.
A tömlöcajtó megnyílt,
És ő bezárta a börtönébe.
Sírt nagyon a bezárt szirén.
Hamar sötét lett, és éjjel!
Mert lepaktált a hableány
A nagy óceán ördögével.
A sellő énekelni kezdett,
S álomba merült a boszi.
Kinyílott a cella ajtó.
- És most én zárlak be! Bocsi!
A kis hableány szép orcáján
Nemsokára puszi landolt.
A herceg feleségül vette,
Bár nem beszélte jól az angolt!
A hableány egy bikiniben
Tett esküt a herceg mellett.
A boszi nagyon dühöngött,
S az alattvalók ünnepeltek.
(Budapest, 2024-08-25)
18 éves lányok
Vers a fiatal felnőttekről
Milyenek a jó kislányok?
Hazaérnek este hétre,
És a házit megcsinálják,
Mikor leülnek a székre.
Van egy legjobb barátnőjük,
S kerülik a rosszfiúkat.
Állandóan kuncognak és
Nem találják a kiutat!
Milyenek a jó kislányok?
Ártatlanok ők, és szentek.
S hajadonok maradnak, míg
Betöltik a huszonegyet.
Karcsú marad az ő testük,
S a lábuk meg van borotválva.
Egymás haját befonják,
S a szép külsejük nagyon drága.
Milyenek a jó kislányok?
Otthon mindig szót fogadnak.
Szinte sosem káromkodnak,
Csupán némán bólogatnak.
Komolyzenét hallgatnak,
És szégyenlősek hódítani!
Édes borral, meg egy csókkal
El kell őket bódítani!
Milyenek a jó kislányok?
Élvezik a magány csöndjét.
Értenek a társastánchoz,
S nincsen náluk szebb és gyöngébb!
Őrökkel kell körbevenni
Ezt a sok-sok karcsú tinit.
Akik nagyon jólneveltek,
S még nem próbálták ki a cigit!
Milyenek a jó kislányok?
Ők jól öltözött úrihölgyek!
S hogyha táncolnak a bálon,
Jó pár szívet összetörnek.
Bájos az ő mosolygásuk.
Kifordulnak, befordulnak.
S játszanak egy barna tinccsel.
(A gazdag palotában nincs hely!)
Budapest, 2024. augusztus 27.
A kislány egy mély kútba esett...
A kislány egy mély kútba esett,
És bár ugyan tudott úszni,
De innen nem menekülhetett,
Mert senki se tudta őt kihúzni!
Hiába kért segítséget,
Mert a vizet közben félrenyelte!
A kút tetején nem volt vödör!
- Kislány mért jöttél a kertbe?
A kút köré gyűlt falusiak
Bele bámultak a kútba.
S a kisleányka elfáradt és
Odalent várt fuldokolva.
A hideg vízben békák úsztak,
És a kislány sírni kezdett,
Mert félt a haláltól a kiscsaj!
- De hisz ez a kislány reszket!
Ledobtak egy kötelet
A markos, falusi legények.
S a kislány bele kapaszkodott.
(Az anyuka nem hitt a szemének)!
Felfele mászott a kisasszony,
S a kútnak a tetején kimászott.
Az anyuka feddeni kezdte őt,
És tudta a kislány, hogy hibázott!
Vizes volt a kislány ruhája,
Na meg a nagy barna haja is!
- Bocsánat! Mondta a kisleány.
- Nincsen baj, anya majd haza visz!
Megszárította a lány haját,
Aztán, hogy szép legyen, befonta.
A kút száját örökre lezárták,
És a sok öreglány befogta.
Veszélyes volt ez a régi kút.
Itt lakott ugyan is a Halál!
S ő húzta mélybe a gyermeket.
Csúszott a kislány a kút falán.
Ez csak egy ördögi csapda volt,
De betömték kövekkel a kutat.
- Én csak a te javad akarom!
Máskor majd fogadj szót anyunak!
Budapest, 2024. augusztus 28.
Félredobva
A lányok hálószobájából
A fiúk mind ki vannak tiltva,
Mert itt titkok hangzanak el,
S az egyik felnőtt kislány sírva
Öleli a másik kettőt.
Mivel szakítottak vele!
- Mért nem hallgattam anyámra?
Mért jöttem én össze vele?
A lányok hálószobájából
A fiúk mind ki vannak zárva.
Tábla lóg a kilincsen és
(Bölcs volt, aki kitalálta)!
- Nem jött meg a menzeszem,
És úgy tudom, hogy terhes vagyok!
Együtt voltam a fiúmmal!
Segítsetek rajtam csajok!
A tizennyolc esztendős anya
Eltitkolta ezt a babát.
Nem tudott az anyja róla,
Se az apja, se a család!
- Menjek talán abortuszra?
Vagy hozzam világra a babát?
- Ne félj, nem vagy egyedül,
Mert itt van veled minden barát!
- Hogy megyek így egyetemre?
Apa ezért meg fog ölni!
A múltban vétettem egy hibát,
És nem tudom már kitörölni!
Az a fiú cserben hagyott,
Pedig helyes volt, és magas!
Egyszer bújtunk csupán össze!
Én pompom lány voltam, s ő hős kosaras!
- Nem is kell neki a gyermek!
Azt mondta, hogy én hibáztam!
Mert nem vettem be a tablettát,
És most írtóra nagy gáz van!
Meglehet, hogy jóképű,
És nagyon kigyúrt ez a csávó,
De neki eddig kellettem csak,
S üres nélküle a háló!
(Budapest, 2024-09-06)
Három egyes
A kislány, nem mert haza menni,
Mivel három egyest kapott.
- Ha itt maradok, fázni fogok,
S ha haza megyek, jól kikapok.
Megszólította egy alak:
- Én apád jóbarátja vagyok!
A kislány, nem mert haza menni,
Mivel három egyest kapott.
Az idegen a lányhoz lépett,
S beszélgetni kezdett vele.
- A szüleid már aggódhatnak,
Úgyhogy haza viszlek! Gyere!
Itt parkol a piros kocsim!
Szállj be hamar! Hadd segítsek!
A vadidegen ajtót nyitott.
- Jól állnak a szőke tincsek!
- Bácsi nem jó fele megyünk!
Mondta a lány gyanakodva.
Balra kéne kanyarodnunk,
De akkor miért megyünk jobbra?
Bácsi! Mosdóba kell mennem!
Álljunk meg a benzinkútnál!
A piros autó leparkolt és
Dudált egy nő: - Elindulnál?
Segítséget kért a kislány,
S a piros autó gyorsan elment.
- Anya nagyon haragudni
Fog rám, gondolta a gyermek!
A szülők megkönnyebbültek,
Amikor előkerült ez a kiscsaj.
A benzinkutas hívta őket
Oda, jól tudva, hogy nincs baj!
Egy idegennel szóba álltál,
S csak ma, kaptál három egyest!
De legalább épségben vagy!
- Rossz voltam és megbüntethetsz!
Nagyon megijedtünk, de majd
Otthon mindent megbeszélünk!
Fogsz még kapni sok-sok ötöst!
Te vagy a mi reménységünk!
Nem bántunk a rossz jegyekért!
Szeretünk, és féltünk téged.
Hogy lehettél ilyen buta?
Többet ne ijessz ránk, kérlek!
(Budapest, 2024-09-19)
Klausztrofóbia
Egy kamasz lány a liftbe szorult,
Mert a lépcsőházban nem volt áram.
S vaksötét lett a kis liftben.
- Ma éjszaka máshol háltam!
Nagyon megijedt a kamasz.
- Elszöktem és pórul jártam!
Egy kamasz lány a liftbe szorult,
Mert a lépcsőházban nem volt áram.
Elsötétültek a gombok,
S a kislány dörömbölt az ajtón.
- Engedjenek ki engemet!
Majd összekuporodott a padlón.
- Minden olyan félelmetes!
Egy lift lett az én fogva tartóm!
Elsötétültek a gombok,
S a kislány dörömbölt az ajtón.
- A szüleim azt hiszik, hogy
Otthon alszok bent az ágyban.
(Félt a bezárt helytől a lány).
- Mikor jön vissza az áram?
Sírt, és sikított a tini.
- A legjobb barátnőmnél háltam!
A szüleim azt hiszik, hogy
Otthon alszok bent az ágyban!
Egy kislány jelent meg a liftben.
Volt nála egy fehér maci.
És sikított a szellem kislány.
- Jól esne egy ökölpacsi!
A lány a fűtől hallucinált,
S droggal volt tele a hasi.
Egy kislány jelent meg a liftben.
Volt nála egy fehér maci.
Megőrült a bezárt kamasz,
Mivel alig volt hely a liftben.
- Kérlek szépen játszál velem!
Úgy sem szabadulhatsz innen!
- Én nem hiszek a szellemekben!
S nem leszek már sokat itt benn!
Megőrült a bezárt kamasz,
Mivel alig volt hely a liftben.
(Budapest, 2024-09-26)
Depis lány a pszichiátrián
A lány az ágyához volt kötve,
S amikor a csaj felébredt,
Egy bölcs doktor úr állt mellette,
És a kislány orra vérzett.
Jött pár fehér köpenyes és
Sokan lettek a szobába'.
A lány egy injekciót kapott,
Méghozzá a pocakjába!
Durva falak vették körbe
Ezt az ágyhoz kötött tinit.
Be volt zárva a vasajtó,
S néha nyikorogva kinyílt.
Még az ablakon is rács volt!
Ott az elmegyógyintézetben!
- Ide vagyok kötözve,
S bár elmennék, de nincs pénzem sem!
- Engedjenek szabadon!
Vagy ide hívom apukámat!
Az orvos orrán szemüveg volt.
- Nem hagyhatod el az ágyat!
Tudjuk jól, hogy drogoztál,
És ezért kell most itt maradnod!
A szüleid már ott kint várnak!
Nem kell magad felzaklatnod!
Majd egy síró édesanya
Belépett a kórterembe:
- Sajnos nem vihetlek haza!
- De mi szükség a kötelekre?
- Le kell szoktatnunk a drogról!
Szólalt meg az egyik orvos.
Majd sírni kezdett a kisasszony.
- Ez már miszerintünk kóros!
- Én nem akartam drogozni,
Csak a barátaim miatt tettem!
(S odabent a zárt osztályon,
Depressziós kamasz lettem).
Nagyon lassan járt az óra,
S hosszú hetekre bezártak,
Aztán leszoktam a drogról,
S egy új esélyt adtak egy leánynak.
(Budapest, 2024-09-27)
Az apai szigor
A tizenhárom éves kislány
Cigit szív a lépcsőházban.
- Ezt a fateromtól loptam!
A dobozban még néhány szál van!
A lány mellett egy fiú áll és
Cigi lóg a srác szájában.
A tizenhárom éves kislány
Cigit szív a lépcsőházban.
A tinédzserek beszélgetnek,
Majd drogot vesz elő a kislány.
- Ettől biztos jobb kedved lesz!
Beteszem a szádba mindjárt!
- Ez egy nagyon furcsa érzés!
Sosem láttam ilyen tisztán!
A tinédzserek beszélgetnek,
Majd drogot vesz elő a kislány.
A srác a hátitáskájából
Elővesz egy üveg whiskyt.
- Nyugi, elmentek az ősök!
Ne maradjunk tovább itt kint!
Inkább menjünk be a házba!
A nevelő faterom nincs itt!
A srác a hátitáskájából
Elővesz egy üveg whiskyt.
- Túl vagy már az első csókon?
Kérdezte a lányt a legény.
- Kicsit bátortalan vagyok!
Ugye szerelmes vagy belém?
(Majd valaki rájuk nyitott.
Korán jött haza egy személy!)
- Túl vagy már az első csókon?
Kérdezte a lányt a legény.
- Hát ti ketten mit csináltok?
(Lebukott a két szerelmes).
- Azt hittem, hogy jó kislány vagy,
Aki szófogadó, s engedelmes!
A fiú elköszönt a lánytól.
- Így mérges leszek, te meg terhes!
Hát ti ketten mit csináltok?
(Lebukott a két szerelmes).
- Tudom, jár nekem a bünti!
De nagyon megbántam a dolgot!
- Fiúk helyett, nem inkább
A Szent Írást kell bemagolnod?
(Budapest, 2024-10-02)
Bűnbánat
Gyónni ment a szűzlány,
Mivel hogy vétkezett.
- A pasim mellé bújtam,
Mert kellett az élvezet!
Tegnap éjjel történt!
Ő éjfélkor érkezett!
Gyónni ment a szűzlány,
Mivel hogy vétkezett!
- Úgy sajnálom Atyám,
Hogy nem volt elég erőm.
Én bűnös leány vagyok,
S az életem összedől!
Vezekelnem kéne,
De elfogyott az erőm!
- Úgy sajnálom Atyám,
Hogy nem volt elég erőm!
Mi csak összebújtunk,
De nem volt rajtunk ruha!
Ölelgettük egymást,
S felizzott a szoba.
Ott a félhomályban
Látott az ég ura.
Mi csak összebújtunk,
De nem volt rajtunk ruha!
Atyám áldj meg engem,
Hogy az Isten megbocsátson!
Mert fiatal vagyok még,
S van egy helyes párom!
Adjon össze minket!
- Ezt ne siesd el lányom!
Atyám áldj meg engem,
Hogy az Isten megbocsátson!
A katolikus atya
A kis templom papja volt!
- Az a helyes fiú
Kicsit megtaperolt!
A leány elhallgatott,
S a pap meg semmit se szólt.
A katolikus Atya
A kis templom papja volt!
- Bűnös lány gyermekem!
Jól tetted, hogy gyóntál!
Hát esküdj meg hogy többet
Nem követsz el bűnt már!
(Budapest, 2024-10-03)
Ne verekedjetek
Lila foltos nagy szemekkel,
Na meg jól megtépett hajjal,
Verekedett két kamaszlány.
(Kora reggel volt még! Hajnal)!
Az iskolában csaj bunyó volt,
S fegyver lett a sok műköröm,
S egy helyes fiú nézte őket
Meg azon a csütörtökön.
Jól lefogták egymás kezét.
- Ez a helyes srác az enyém!
(Karmoltak, meg haraptak is).
- Beléd szerelmes vagy belém?
Nem választották el őket,
És szurkolt a sok gimis diák.
S kiscicásan összecsaptak
Tépett ruhában a libák.
A barna hajú tinédzser lány
A szőkét földre terítette.
Majd utána felpofozta.
- A te karod milyen gyenge!
- Azt hiszed, hogy hercegnő vagy?
Te szájon sose csókolt béka?
- A tizenhatot betöltöttem,
S én is flörtölgetek néha!
Majd megjelent az igazgató.
- Jöjjetek az irodámba!
Behívom a szüleiteket is!
Büntit kaptok bizonyára!
Béküljetek ki egymással!
Hiszen jó barátnők vagytok!
- Oké nagyon sajnálom,
És bocsánatot kérek! Bánom
Azt, amit ma veled tettem!
(A lányok megölelték egymást).
- Egy fiú sem állhat közénk!
Hogy ellenségek legyünk? Egy frászt!
A barna és a szőke kislány
Többet sosem verekedtek.
S ez a kettő fiatal lett
Példakép a gyerekeknek!
(Budapest, 2024-10-07)
Apás nap
Mint ahogy egy édesapa,
Aki focizik a kisfiával,
Én is pont úgy érzem magam!
Egy apa könnyes szemmel tárgyal.
A kis fiammal időt töltök,
S megtanítom labdát rúgni.
Ez egy apa fia nap, és
A kislányomnak jó ezt tudni!
Beállok a kapu elé
S kivédem az első rúgást.
Büszke vagyok a fiamra!
(A sporthoz fontos a tanulás)!
Aztán kosarazni kezdünk.
A fiam csont nélkül bedobja,
S a magasba én felemelem,
S a fiú az öreget lenyomja.
Majd elmegyünk a játékboltba,
És én veszek neki legót.
Meg egy új telefon tokot.
- Nehogy összetörtd a telód!
Az exnejem csak pár órára
Adta oda a gyereket!
De ezt az időt kihasználjuk!
Együtt szerzünk élményeket.
Felveszem a nyakamba és
Jegyet veszünk a metróba.
Majd együtt utazunk a lurkóval
A legutolsó megállóba.
Nagyon élvezi a fiam!
Aztán így kezd panaszkodni:
- Anya soha nem hozott el!
S chipset kezdünk falatozni.
A fiam nagyon apás gyerek,
És én büszke vagyok rája!
A mai nap az csak róla szól!
S most otthon ül a hugicája.
Két hetente egyszer látom,
Mivel így döntött a bíró.
S bár a fiam engem nagyon szeret,
a remény kihalt, mint a dínó!
(Budapest, 2024-10-09)
Az elátkozott kastély
Vonyít a farkas a hold alatt,
S károg a varjú a faágon.
Az ágakon nincsen már zöld levél!
- Nincs mitől tartanod leányom!
Boszorkány lakik a hegytetőn,
S félelmetes a kastélya.
A leányom nem fél a villámtól,
S nem alszik velem ő, csak néha!
A kisleány bátran megy előre,
Mert nem akar gyávának látszani.
A sírkövek mellett ő elhalad.
- Nem fognak odafent bántani?
Kísértetek meg szellemek
Lehetnek odafent régóta.
- Jó apa vagyok vagy borzasztó?
Időben érkeztünk! Hét óra!
A kislány a nagy ajtón bekopog,
Mire az magától kinyílik.
S utána kiszáll pár denevér.
(Egy fekete tulipán kinyílik).
A kastély már régóta elhagyatott.
Nem lakik benne tán senki se!
Egy ősrégi gyertyafény pislákol.
Itt sajnos sose volt szent mise!
Pókhálók vannak az ablakban.
- Itt fogunk maradni pár napot!
Olcsó volt ezért is vettem ki!
A kislányom rám nézett: - Játszhatok?
Üresek voltak a nagy szobák,
S a kandalló egész nap ropogott.
Vérfoltos volt néhol még a föld.
Lehet az elődünk drogozott!
A vihar most nagyokat mennydörög,
S magától nyikorog a lépcső.
Mert el van a bús kastély átkozva.
Üres, és kihalt az ebédlő.
Itt él egy őrült a lányával.
Rémálmok gyötrik a családot.
A lidércnyomástól felriadnak,
S nagy betűs hír lesz a haláluk
(Budapest, 2024-10-11)
A fogoly
Szürke pisztoly hideg csöve
Került rá a halántékra.
Remegett a fiatal nő.
Egy rabnak lett ő a játéka!
Nem húzta még meg a ravaszt
A fekete maszkos bűnöző,
S a nő a szemeit lecsukta,
Mert nem volt sehol bűn üldöző!
Fogva tartotta a leányt
Ez az őrült fegyveres alak.
A leány haját megszagolta.
- Mostmár sosem leszel szabad!
A hatalmas nagy épületnek
Ott voltak az ablakában.
- Ne is próbálj megszökni, mert
Ott végzed lent majd a kukában!
Én még sosem háltam nővel!
Gyere ide hát te kurva!
A lány a fenekére esett,
Méghozzá a kőpadlóra.
A férfi lefogta a leányt,
S az meg segítséget hívott.
S valahol az épületben
Egy ártatlan lány felsikított.
Az egyik szomszéd ajtót nyitott,
Majd a kilenc tizenegyet hívta.
S a bűnöző a hősre támadt,
Miközben a férfit szidta.
A lila foltos fiatal lány
Gyorsan összeszedte magát.
Egy rendőr volt a megmentője,
Aki civil ruhában várt.
A lányon tépett volt a ruha,
S úgy nézett ki, mint egy szajha.
Aztán eldördült egy lövés,
S belefúródott a falba.
A ház előtt már szirénáztak,
S célkeresztbe került a rab.
Egy mesterlövész lőtte le őt,
S így lett a lány újból szabad!
(Budapest, 2024-10-13)
A vén komornyik
- Megbízható, hű barátom!
Szolgáljad a kisleányom!
Tanítsad őt, ha távol vagyok!
- És hogyha rossz rá szólhatok?
- Hát ez a feladatod főleg,
Meg, hogy neveljed őt úrihölgynek!
Hű szolgám! Hű komornyikom...
- Az illemet majd megtanítom!
A palotában sok szabály van.
- Levágassam a szakállam?
- A polcon trófeák meg kupák!
Vedd fel hát a pingvin ruhát!
A hercegnő már vár magára!
Maga lesz a lány dajkája!
Öltözzön fel nyakkendőbe!
Adok még pénzt drágakőre!
Itt van százhúszezer dollár,
Maga kiváltságos polgár!
Hű szolgám! Hű komornyikom!
Magát sosem bolondítom!
Hajoljon meg én előttem!
Azért, mivel így döntöttem!
Aztán szolgáljon fel teát!
Ki kell szolgálni a leányt!
Most is elegáns az öltöny!
A hétvégét én máshol töltöm!
Legyen hű szolga-e helyen!
A lányról ne hiányozzon a selyem!
A kislány magántanuló lett!
Politikát tanult, s jól ment!
A hercegnőn a ruha drága,
S ő egy valóságos dáma!
Ő finom, kényes, na meg nemes!
Maga pedig sokat keres!
A limuzint azt elviheti!
Sok pénzünk van! El hiheti!
A vén komornyik meg is hajolt,
S nyakkendőben, öltönyben volt.
A kis hercegnőt tanította,
S elbűvölte őt a pompa.
Ez a luxus kastély csodás!
Hét tornya van, s mind óriás!
(Budapest, 2024-10-17)
Egy szenvedő nővér
A papnak volt egy törvénytelen leánya.
Eltitkolta, s a kolostorba bezárta.
Nővér lett a katolikus leányból.
Nem tudott még gondoskodni magáról!
Szigor volt a kolostorban egész nap.
Egyszer esett bűnbe csak a szegény pap!
A díszes templom falai között élt a lány,
S így nevelte fel őt ez a sok szabály.
Meggyónta a bűneit ő hetente.
- Atyám nagyon vágyok én egy gyerekre!
Kívánta az egyik papot a nővér.
Volt egy kereszt tetoválás a bőrén.
Nagyon hosszú kendő volt a lány fején.
Viszonya volt az egyik pappal! - Ő meg én
Összeillünk, s ezt elmondta az apjának.
- Tudod jól, hogy tilosban jársz! Nagylány vagy!
Kenyéren és vízen éld az életed!
- Édesapám elmegyek most! Ég veled!
Bezárták a kolostorba ezt a lányt,
S az öreg apáca a szűzzel rosszul bánt.
A hívek elől el kellett őt titkolni!
- Hogy tudott a sors velem így kitolni?
Hiába is kívánom én a papot,
Mert én sajnos mindig szűzlány maradok!
Volt egy rács a kolostor ablakán,
S azon nézett ki akár egy rab leány.
- Így fogok én elhervadni egyedül!
(A fenekem egy pap ölébe bele ül).
Aztán a pap segít nekem megszökni.
- Az ilyeneket sajnos szokás felkötni!
A kulcs elfordul nyikorogva a zárban.
- Atyám a zárkát nem rég tök üresen találtam!
A pap leánya ekkorra már messze járt.
Ő húsz éves volt, és a lány terve bevált.
- Én egy bűnös pap leánya vagyok csak!
S búcsút intek az egyházi vagyonnak!
(Budapest, 2024-10-25)
Lebukás
Megfogta az anyuka kilincset,
S a kamaszleány szobájába benyitott.
Félelmetes volt az ajtó nyikorgás.
S odakint már megjelent a telihold.
A kamasz lánynak gyűrött volt a nagy haja.
Rányitottak és emiatt lebukott.
Megfogta az anyuka kilincset,
S a kamaszleány szobájába benyitott.
Anya rajtakapta őt egy fiúval,
S ártatlanul nézett rá a kisasszony.
Ott kint már a csillagfények ragyogtak.
- Muszáj lesz a tinifiút kiraknom!
A gyerekek csak a csókig jutottak.
(A szerelmükre szív gyógyszert kell íratnom)!
Anya rajtakapta őt egy fiúval,
S ártatlanul nézett rá a kisasszony.
Tizenhat éves volt ez a leányka.
Rányitottak, és már megint lebukott!
- Két év múlva úgy is nagykorú leszek!
Anya mért nem bízol bennem? Nem unod?
- Én csupán csak nem szeretnék unokát!
A szomszéd szobában már alszik a húgod!
Tizenhat éves volt ez a leányka.
Rányitottak, és már megint lebukott!
- Jobb lesz, ha most hazamegyek virágom!
Látom, milyen konzervatív anyád van!
És, hogy bizony nem lát engem szívesen!
S nem lehetek tag ebben a családban!
Soha többet nem fogok én átjönni!
Köszönöm a csókokat a szobádban!
Jobb lesz, ha most hazamegyek virágom!
Látom, milyen konzervatív anyád van!
A félhomályban ott feküdt egy kamaszlány.
Egyedül volt odabent a sötétben.
- Nem értem az anyámat, ezt mért tette?
A kapcsoltunk így is elég törékeny!
Pedig ez a fiú nagyon helyes volt!
Csókot adott, s ülhettem az ölében!
A félhomályban ott feküdt egy kamaszlány.
Egyedül volt odabent a sötétben.
(Budapest, 2024-10-27)
Zsófia
Egy leánynak a lelke lezuhant,
S így ment ő a föld központja felé.
Egyre nagyobb volt a forróság,
S démon sereg ment a lány elé.
Három ördög fogadta a lányt,
S a mélységben nagy volt a sötét.
Megragadták őt a démonok,
Mert az örök élet volt a tét!
"Ki itt belép, ne reménykedjen"!
A szűz leányzó fiatal volt még.
A démonok a sátán elé vitték,
S a lány már tudta, mindjárt itt a vég.
Odafönt a földön siratták
E halottat, és gyászolták a csajt.
S összegyűjtötték a sok rokont.
- A gyászszertartás tart ameddig tart!
A sírfelirat nem rég elkészült,
És sírt a leánynak a családja.
A temetőben sokat beszéltek.
- Megviselt a lányom halála!
A koporsóban feküdt ez a szűz,
És a mécses fénye pislákolt.
Elkárhozott egy gyönyörű szép lány,
Mert a teste fölött márvány volt!
Krizantémot tettek a sírra,
S gyászolták a hercegnőjüket.
A temetőben halál illat volt,
S imádták a megmentőjüket.
- Isten, hogyha vagy és létezel,
Mentsed meg a Zsófia lelkét!
Majd a pokolba egy fény ember
Jelent meg, és ez a leány megtért.
Aztán erősen fénylett a leány,
S lassan megnyílt felette a menny.
Örök élet várt a Zsófira!
A Sátán nem tehetett semmit sem!
Virágok közt ébredt fel a lány,
S a zsidó Jézus ébresztette fel.
- Ne aludjál tovább leányka!
Fogd a kezem meg vagy elveszel!
(Budapest, 2024-10-28)
Jól megnézlek
Te szépen kifaragott oszlop!
Te ártatlan és tiszta templom!
Te kertben bimbót bontó virág!
Te csernobili ház vagy! Egy rom!
Te mélybe zuhant hullócsillag!
Te kút mélyéből merített víz!
Te domboldal mit kíván a szem!
Te arany lánc vagy! Bizony! Egy dísz!
Te szökőkút a sötét parkban!
Te alkonyati naplemente!
Te frissen befont kalácsfonat!
Bele nézek a nagy szemedbe!
Te hattyú vállú hajadon lány!
Te szék ölén ülő fenék!
Te bálványozott Vénusz szobor!
Kályha vagy hol sok vers elég!
Mi van a köldöktől délre?
Ó te gyöngyöt rejtő kagyló!
Te hajszál illatú szennyes párna!
Tolvaj vagy te! Egy szívrabló!
Budapest, 2024. október 28 – 29.